A lány szerette, a fiú nem.
A lány felnézett rá, a fiú nem.
A lány szerelmet vallott, a fiú megalázta.
A lány sírt végette, a fiú kinevette.
A fiú csak akkor jött rá mit tett,
Amikor a lány sírjára virágot tett...
Elmúlt, mint száz pillanat, s tudjuk mégis múlhatatlan, mert szívek őrzik nem szavak…
Utána nyúlsz, de ő elszökik. Utána mész, de ő elrejtőzik. Ránézel, és lehunyja a szemét. Szólsz hozzá, és befogja a fülét..Ha szemedbe nézek talán mindketten mást akarunk
de valami összeköt ezért örökké együtt maradunk
hisz a lelkünk már sok örömöt és fáj
dalmat átélt..
Kár hogy véget ért ez az agusztus délután,
emlékszem pedig amikor előszőr megláttál
rámnéztél és egymásba szerettünk.
ó tudom h szeretni fogsz örökkön örökké.
Emlékszem, régebben minden nap írtál nekem… és boldogan kezdődött minden napom.
Lehetsz okos, lehetsz buta, lehetsz szép vagy csúnya, lehetsz gazdag vagy szegény, de sosem lehetsz elég jó annak, akiért bármit megtennél..
Visszaemlékszem arra az időre, amit együtt töltöttünk, újra és újra lejátszom őket magamban, de már túl késő....
Tudod mi az, szeretni valakit s mikor kérdik büszkén letagadni? Minden utcán őt keresni, várni s mikor jön közömbös durva arcot vágni. Belefoglalni a nevét az esti imába, s azt hazudni sosem gondolsz rá. Becsülni, értékelni gondolatban, s lekicsinylőn elítélni szavakban. Nem írni, mintha nem is érdekelne s könnyekkel elaludni, szemeddel mosolyogni bár szíved ég.
Azt hittem, te vagy minden, amit utálok, de rájöttem, hogy te vagy minden, ami belőlem hiányzik.
Azt mondták a lánynak a tudatlan emberek, hogy nem idővel, hanem egy másikkal lesz könnyebb.
Soha ne ismerd az érzést, mely megkeseríti élted, ám ha mégis rabul ejt, hát bármi áron tégy meg mindent!
Ne sírj mert vége lett, hisz sosem Szeretet.
Kihasználta érzéseidet, s nem foglalkozott azzal, hogy mennyire megbánt Téged.
Hát most Te se sajnáld Őt, játssz vele, s a végén nyugodtan mondd azt: Köszönöm, de NEM!
Ne aggódj azok miatt, akik már a múltad részei: megvan az oka annak, hogy a jövődben ők miért nem szerepelnek..
Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is hogyha szeretsz. A legnehezebb, ha hiába szeretsz..
A szerelem előszőr gyönyört ad,végül fájdalmat a szívnek..
Buta voltam mikor megismertelek,
Buta voltam mikor megszerettelek.
Buta voltam mikor újra bele mentem,
Buta voltam mikor egy álomnak véget vetettem.
ne higyj a fiúnak ha rád nevet
ne higyj a fiúnak ha esküvel mondja h szeret
ne higyj még akkor sem ha könnyeket ejt.
mert a fiú nehezen sír, de könnyen felejt..
Tudom hogy ez több mint barátság de egy személy miatt kevesebb mint szerelem..
Te a felére se emlékszel én bezzeg az egész történetre..
Hiába szeretjük egymást, ez csak barátság..az egyik legjobb fajta..Egyszer majd rájövünk hogy ez igazi szerelem volt.de addigra késő lesz...pedig ez tényleg az volt...
Nem ma,nemholnap, talán nem egy év múlva, de valamikor, valahol, valahogyan újra együtt
leszünk, és az a nap lesz az „örökké” kezdete..
Még fáj,ha találkozunk,ha látlak,
hogy esténként hiába várlak!
Még fáj,hogy nem vagy itt velem,
hogy nem fogod meg gyengéden a kezem!
Még fájnak az emlékek és a gondolatok,
a soha ki nem mondott mondatok!
Még fáj minden,ami hozzád kapcsolódik,
minden ,amiről te jutsz az eszembe! Még fáj,de egyszer elmúlik talán ..
Azokban csalódunk mindig a legnagyobbat, akiket szeretünk, mert azt hisszük naivul hogy ők is szeretnek minket!
Nézz rám, nem mondok semmit és te se kérdezz
Csak azt akarom érezd,ez nem volna kaland
Tegyük meg azt is, amit nem volna szabad..
Mért fáj a szerelem, mért kell szenvedni érte, majd, ha minden elmúlik megtudod miért sírtam érted!!
Búcsúzzunk el ha a sors így hozta,
ne gondolj az elmúlt napokra.
Egykor szerettelek, fájt a szívem érted,
de most már kitéptem szívemből emléked.
S ha lesznek olyan napok,
mikor szíved fáj és beteg;
ne gondolj rám, kit oly könnyen eldobtál!
Emlékeztetni akarlak egy olyan lányra, aki mindig mosolyog,még akkor is, ha összetört a szíve..
Néha csak azért kell egyedül lennünk, hogy hiányozzon számunkra valaki, és ismét szerelmesek lehessünk belé..
Változom énis változik minden..minden más egy bizonyos szinten.....
Szemem sem rebben meg, csak nézek egy képet,
Emlékeimben felidézem a jót, a szépet.
A boldog perceket mikor együtt nevettünk,
Mikor mindketten töretlenül bíztunk, szerettünk.
Te voltál életemben a legszebb dolog és a legfájdalmasabb..Szeretlek és szeretni foglak ...
A barátság gyakran végződik szerelemmel,
de a szerelem sose végződik barátsággal..Minden utam oda vezet, ahol te vagy ^^
Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem.
Könnyes szemmel a hívásod várom, a fájdalom küszöbét magamra
zárom.Bújtass el hisz egyedül fázom, s lelkedben szeress ha néha
hiányzom!
Egy percre mentem el, s máris hiányzik,
Egy percre hagytam el, s rózsám nem virágzik,
Egy perce öleltem át, s illatát érzem szívemben,
Egy perce csókoltam meg, s csókja még ég nyelvemen..
Ez történik amikor ártatlan barátokból komoly szerelmesek válnak :)
Egyszer majd elmúlik, s begyógyul a seb, de a csókot mi szánkon égett, feledni nem lehet..
Hiába is szakadt meg minden, én akárhol is vagyok, minden percben gondolok rád…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése